Felkészülés és a szezonkezdet

Az idei, tavaszi felkészülésünk kicsit késve, de nyugodtan és előre jól tervezetten indult! A fejlesztésekkel időben elkészültünk, a hajó műszakilag teljesen készen állt, a csapat összetétele nem változott, és kívülről úgy tűnt, hogy a versenytársaink valamivel csendesebben készülnek, mint az előző években.

Az Évadnyitón még volt egy kis bizonytalankodásunk. Egy rossz vitorlaválasztás miatt csak a 3. helyen végeztünk. Ezután sorra jöttek az eredmények:

• 🏆 Mihálkovics Kupa – 1. hely
• 🏆 Májusi Kilengés – 1. hely
• 🏆 Ezüst Szalag – 1. hely
• 🏆 Tramontana–Sennebogen Kupa – 1. hely
• 🥈 Fehér Szalag – 2. hely

Nyerni készültünk

Az RSM csapatban van egy régi Lange-közmondás a Kékszalaggal kapcsolatban:
„KIS szerencsére lesz szükségünk, de arra NAGYON!”
Azt hiszem, idén nyert igazán értelmet ez a mondat. Mert idén tényleg NAGYON kellett az a KIS szerencse.

És van egy másik, amit a korábbi évek során több Kékszalag verseny előtt elmondtam:
„Dobogós helyre várom a csapatomat!”
Idén azonban ezt egy pillanatig sem gondoltuk komolyan.
Idén nem a dobogóra készültünk.
Nyerni készültünk.

Erre építettük fel az egész felkészülésünket, ehhez igazítottuk minden fejlesztésünket, minden edzésünket. A cél már hónapokkal a rajt előtt egyértelmű volt: megnyerni a Kékszalagot és erre hangoltuk egész évben a csapatot.

A július végi időpont is talán kedvezett nekünk. Kis szélben az RSM katamarán és az RSM csapat mindig is erős volt, és tudtuk, hogy ilyen körülmények között újra komoly esélyünk lehet.

A Fehérszalag nagyon tanulságos verseny volt számunkra. Vezető pozícióból próbáltuk a Fifty-Fifty-t magunk mögött tartani de utólag egyértelműen látszott, hogy ez rossz döntés volt. Egyfelől a Fifty-Fifty a kisebb vitorlafelületei miatt gyorsabban és kevesebb energiával fordul és halzol, és azon a versenyen az erősödő szél is nekik kedvezett. Másfelől a többi katamaránt is fogni kell, hiszen már érezhető volt, hogy a többi csapat is megérkezett a versenybe, az élmezőny sokkal sűrűbb lett.

Levontuk a tanulságokat, nagyon jókor nagyon sokat tanultunk belőle.
Így érkeztünk a Kékszalag rajtjára.

A rajt és a keleti medence

A csütörtök reggel pontosan úgy indult, ahogyan szerettük volna. Mivel a hajó már teljesen elő volt készítve, így nem kellett túl korán kelnünk, a csapat és a kísérő személyzet is érezhető nyugalommal készült a versenyre.

Az előre jelzett nagyon gyenge szél helyett végül vitorlázásra alkalmas körülmények fogadták a csapatokat. A rajtunk szuperül sikerült, egyedül a Principessa libera jön ki gyorsabban felettünk a rajtvonalról, de ők meg így korai rajtosok voltak. Szegények, nincs elég bajuk a korábbi árbóctörés után…

Nyugodtan, jó sebességgel vitorlázunk az északi part felé. Koppra húzzuk a partot, hogy a következő takkon biztosan elmenjünk a többiek előtt. A Team Kaálival megyünk együtt, egyértelműen jobb az új hajójuk. Vicces leírni, nekik már két AC45-ös katamaránjuk is van, válogathatnak, hogy mikor melyikkel indulnak 😊

Az első óra végén egy kisebb boly előnyre tesz szert, itt már mi vezetünk. Elengedjük az északi partot, és Kenese felé vesszük az irányt. A bóját stabilan elsőnek vesszük, a sorrend: RSM, Process, Django, Fifty-Fifty. A bója után mindig kérdés, hogy tapadjunk-e a déli parthoz, de most a tó közepén több szelet látunk, maradunk itt.

Farky egy hatalmas fólia genakkerrel közlekedik a pályán, feljön a második helyre, Django stabilan jön a harmadik helyen. Közeledik a siófoki bója, irány a déli part. A siófoki bóját kicsit túlhúzzuk, így Farky közelebb kerül hozzánk, de még mindig első helyen vesszük a siófoki kaput, bár itt szorossá válik egy pillanatra a játék.

Küzdelem a nyugati medencében

Irány a cső, enyhén erősödő szélben. A csőbe újra egyértelmű előnnyel érkezünk, nyugodt a csapat, szépen teszi mindenki a dolgát. A csövön még átfújó, de már érezhetően gyengülő széllel elindulunk a déli part felé, egyenlőre csak arra látunk értelmezhető szelet, Farky jön utánunk. Ebben a bolyban van még a Fifty-Fifty, a Team Kaáli, a Django, a többi hajó itt lemarad.

3 órája tart a verseny, nekünk ekkor azonban a déli oldalon teljesen elfogy a szél, a mögöttünk szorosan érkező hajók azonnal északról kerülnek minket. Fifty-Fifty átveszi a vezetés, a Process hajó szorosan mögötte, mi pedig küzdünk, hogy ki tudjunk menni a vonalukba, hogy megkapjuk ugyanazt a szelet, amivel ők már távolodnak. Lassan kiérünk mi is a szélcsíkba, gyorsan visszavesszük a harmadik helyett, megyünk a vezető hajók után.

A következő egy órában ezt játszuk, zárunk rá a vezető hajókra, de a hátulról érkező friss széllel együtt a Django és a Team Kaáli is velünk marad. Az élmezőny újra teljesen összeáll.

Már Badacsonynál járunk, a Fifty-Fifty luvcsatába keveredik Farkyval, ami kiváló lehetőséget jelent nekünk, hogy utolérjük őket. Feljövünk a második helyre, Farkyval és az óriási méretű genakkerével egyelőre nem bírunk, ebben a nagyon gyenge szélben jól dolgozik a hatalmas felület. A Team Kaáli feljön a harmadik, a Fifty visszaesik a negyedik helyre.

Györöknél Farky vízközépen, mi inkább északi parthoz közelebb megyünk be a keszthelyi öbölbe. Most Farky esik ki a szélből, és áll meg nullára, mi a Team Kaálival pedig kicsit északabbra vívunk csatát a fordító bójáig. Meg kell jegyezni, ilyen barátságos luvcsatát még nem vívtunk senkivel, a két AC egymás mellett próbálkozik előnyre szert tenni, de profin, hangoskodás nélkül, a két hajó és a két csapat most nagyon egyforma teljesítményt nyújt, miközben a szél eddigre szinte teljesen leáll.

A bóját csak méterekkel, de mégis elsőnek vesszük, így elmondhatjuk, hogy az összes pályajelet begyűjtöttük, de a neheze még csak most jön.

A keszthelyi újraosztás

A keszthelyi bójavétel után azonban elfogy a szerencsénk.
A keszthelyi öbölből az északi oldalon akarunk visszafelé kimenni, hiszen ott jöttünk be, a Team Kaálival való csatározgatás közben azonban nem vettük észre, hogy a déli oldal közben jobb lett, ott érkeznek sorban a korábban lemaradt katamaránok, a Team Suzuki, a Forestay.

Farky észreveszi a kijáratot, a bójavétel után egyből arra indul, megy arra a Fifty és a Django is, meg mindenki, aki erre jár, csak mi nem tudunk a semmi szélben elindulni. Ez a nap második nagy újraosztása.

A Team Kaáli-val állunk a nullában az északi parthoz közel, semmilyen, de tényleg semmilyen légmozgás nincs, a hátrányunk pillanatok alatt több kilométeres lesz a vezető Process-hez képest. Tudjuk, hogy a verseny még hosszú, de ekkora hátrányt nehéz lesz ledolgozni, akármilyen is jó a hajónk és a csapatunk. Kicsit még várunk az északi szélre, majd vánszorogva, szinte az utolsó helyen elindulunk a déli part irányába. Ötödik-hatodik helyen állunk, de hát kiszámolja…..

Az élen a Process Solutions halad, mögötte a Fifty-Fifty, majd a Team Suzuki.
Nincs más hátra, innen kell újra építenünk a versenyt.

Felzárkózás a déli parton

Lassan utolérjük a Forestay-t, majd a Djangot is, helyeket lépünk előre. A hátrányunk továbbra is tetemes Farkyhoz képest, közel 6 kilométer, ami azt jelenti, hogy szabad szemmel már alig látni a vezető hajókat.

Egyeztetjük a taktikát, amihez innentől tartjuk magunkat, irány a déli part.
Fenyves magasságában már a harmadik helyen vagyunk újra, és bár Farkyra alig-alig jövünk rá, a második helyen lévő Fifty-Fifty azonban egyre közelebb van hozzánk.

Balatonboglár előtt megáll Farky, és nagyon lassan a vízközép felé halad, mi kitartunk a déli oldal mellett.
Hazai vizeken vitorlázunk, Balatonlelle, a csapat egy része innen származik, itt minden négyzetcentimétert ismerünk, derékig érő vízben haladunk csigalassúsággal, de haladunk.

Néhány úszót és vízibringást megkérünk, hogy tartsanak kicsit nagyobb távolságot tőlünk és ne fogdossák' a hajónkat, éppen egy elég komoly versenyben vagyunk, sokan fotózkodnak velünk, erre nincs sok ráhatásunk, egy SUP-os hölgy pedig lehagy minket, mert megunta a vánszorgásunkat…

Balatonszemesnél végül utolérjük és megelőzzük a Fifty-Fifty-t! Ők is a déli partot választották, de ebben a gyenge szélben mi gyorsabbak vagyunk és jobban kimegyünk a part mellé, ami szintén picit segít. Itt persze fél méterekről beszélünk, de a végelszámolásnál ez később sokat fog számítani.

Újra a második helyen állunk! Ez már olyan pozíció, amiből ismét lehet versenyt nyerni.
A csapat nagyon nyugodtan teszi a dolgát, órák óta hibátlanul dolgozik mindenki. Számtalan forduló megy le hibamentesen, nincs egy kötél akadás, vagy egy rosszul elvégzett manőver, egy rossz oldal választás.

Az éjszaka, ahol minden eldőlt

Ekkor már 10 órája tart a verseny.
Farky kicsit kijjebb van vízközép felé, hívogató, hogy menjünk utána, és ne hagyjuk szabadon, de kitartunk az eredeti döntésünk mellett: továbbra is szigorúan déli part!

Ekkor már tudjuk, hogy a verseny legnehezebb része még előttünk van. A verseny este, sötétben és valószínűleg a csőben fog eldőlni, így az egész csapat most erre készül. Eszünk, iszunk, Rubik pihen egy kicsit, átadja Sominak a kormányt, fejben is felkészülünk az előttünk álló sűrűbb szakaszra.

Balatonszárszon szembe jön a mezőny, Na, az brutális. Az egész mezőny a déli parton jön szembe, rengeteg hajó egy csomóban, mi kitartunk és átmegyünk közöttük, Farky északról kerüli a lassan mozgó egytestű hajókat.
A tervünk beválik, itt megelőzzük a Process Solutions-t és végre átvesszük a vezetést.

Végső hajrá a célig

A szél továbbra is gyenge, de várható, hogy lassan végre megérkezik az esti szél. A naplementében első helyen vagyunk, de hirtelen az egész katamarános mezőny megérkezik mögénk, a déli parti taktikánk azonban továbbra is megvéd minket, első helyen vitorlázunk.

Közben teljesen beesteledik, és Földvár előtt végre megérkezik a várva várt parti szél. Nem erős, nem a szokásos, de nekünk pont elég. Gyorsul a hajó, védjük az első helyünket, irány a cső.

A szél továbbra is gyenge, de legalább már fúj valami, elég arra, hogy mi már Tihany felé haladjunk, a mögöttünk jövő hajóktól pedig látványosan elrugaszkodjunk.
A csövet 1 km előnnyel keresztezzük, majd a THE kikötő előtt már közel két kilométeres előnyünk van. Újra gyengül a szél, a teljes sötétben keressük a kiutat Füred felé.

Mögöttünk eközben újra átrendeződik a mezőny. Másodikként a Team Kaáli jut át a csövön, mögötte a Team Suzuki, majd a Django, a Process Solutions és végül a Fifty-Fifty. Itt bizony komoly újraosztás volt megint.

Mi azonban már stabilan elöl vagyunk. Megyünk a befutóra, Füred felől fúj a gyenge szél, de az előnyünk itt már több mint 4 km.
22 óra 27 perckor első helyen futunk be, hatalmas tömeg és fantasztikus hangulat fogad minket.
Második helyen a Process Solutions, harmadik helyen Fifty-Fifty fut be, negyedik helyen pedig a nagyot küzdő Team Kaáli érkezik.

Az Eurosport a verseny után így fogalmazott:

Ez egy rendkívül taktikus, gyenge szeles Kékszalag volt. Az RSM ugyan nem vezetett végig, de a kritikus pillanatokban – különösen a visszaúton, Balatonszemes és a Tihanyi-szoros környékén – sikerült megtalálnia a jobb szelet, és ezt az előnyt egészen a balatonfüredi célig megőrizte.

Pontosan így történt.
Sokan mondják, hogy szerencsénk volt!
És igazuk van!
Kellett hozzá szerencse is.
Az a bizonyos KIS szerencse, amiről a Kékszalag előtt beszéltünk.

Mert ezen a versenyen bármelyik élcsapat nyerhetett volna. A Process Solutions, a Fifty-Fifty, a Team Kaáli, a Django is. Ennyire szoros és ennyire kiegyenlített volt az idei mezőny.
A szerencse azonban önmagában nem nyer Kékszalagot.